Hogyan bocsáthatjuk meg a megbocsáthatatlant? Sammy Rangelt gyerekkorában nagybátyja szexuálisan zaklatta, anyja és mostohaapja pedig testileg-lelkileg bántalmazta. 11 éves volt, amikor a nevelőintézetből az utcára került, s a bandavezérségig vitte a droggal, a bűnözéssel, a szexszel és az erőszakkal átitatott észak-amerikai alvilágban. Kamasz— és felnőttkorában több mint 15 évet töltött különböző büntetés-végrehajtási intézetekben. Sammy története azonban különös fordulatot vett: egy rehabilitációs program segítségével megszabadult a függőségeitől, és egyetemi diplomát szerzett. Jelenleg tanácsadóként segíti a rendőrség munkáját az erőszakmentes konfliktusmegoldásban és az utcai bandákkal kapcsolatos helyzetekben. Önéletrajzi írása nemcsak azért izgalmas, mert sikerült kitörnie az erőszak világából, de egyfajta kézikönyvként is olvasható, amely útmutatóként szolgál segítő szakembereknek és mindenkinek, aki új életet szeretne kezdeni. „Ha húsz évvel korábban találkozom Sammyvel ebben a chicagói kertvárosban, valószínűleg rémülten futok el onnan. Most legszívesebben átölelném ezt a nagydarab, tetovált embert. És amint befejezi történetét arról, hogyan járta be ezt a fájdalmas utat, át is ölelem, tiszta szívből, őszinte hálával."
