Kétnyelvű kötetünk a Dosztojevszkij születésének bicentenáriumán, 2021 januárjában a Pannon Egyetemen megrendezett nemzetközi konferencia előadásait gyűjti egybe magyar és orosz nyelvű tanulmányok formájában.
Dosztojevszkij életműve, keresztény antropológiája az orosz hagyományból nőtt ki, és az európai gondolkodás Pállal, Ágostonnal, Pascallal, Kierkegaard-ral fémjelzett útján járva bontakozott ki, alapvető hatást gyakorolva a modernitás európai diskurzusát meghatározó szerzőkre, például Nietzschére vagy Freudra.
A kötetben szereplő magyarországi, oroszországi, szlovákiai, bulgáriai és romániai kutatók arra vállalkoztak, hogy Dosztojevszkij kelet— és közép-európai olvasási hagyományát járják körül. A kiadványban egyaránt olvashatunk befogadástörténeti, (műfaj)poétikai, lingvopoétikai, filológiai, intertextuális, kulturológiai és hatástörténeti megközelítéseket, melyek új perspektívákat nyithatnak a Dosztojevszkij-kutatásban.
Dosztojevszkij a századfordulón érkezett meg a magyar irodalomba, az e témában megjelent írások elsősorban a Nyugathoz kötődnek Babits Mihálytól Kosztolányiig, Fülep Lajostól, Laziczius Gyulától Füst Milánig. A befogadás e korai szakaszáról több elemzés is olvasható a kötetben. Kiadványunk ugyancsak számot vet a magyar szépirodalomnak — ugyanerre az időszakra tehető — Dosztojevszkij-recepciójával (Gárdonyi, Kuncz Aladár, Móricz, Hamvas, Márai), továbbá kitér a kortárs magyar irodalom Dosztojevszkij-örökségére is (Pilinszky, Mészöly, Tandori, Esterházy, Takács Zsuzsa), emellett külön tematikus blokk foglalkozik a centenáriumi Pilinszky-életmű Dosztojevszkij-örökségével. Könyvünk az életmű magyarországi befogadástörténetének elméleti vonatkozását is tárgyalja, az e témában megkerülhetetlen Lukács György és a Vasárnapi Kör Dosztojevszkij-képének előtérbe állításával.
A Dosztojevszkij 200. Dosztojevszkij kelet— és közép-európai olvasatai című kiadvány hiánypótló vállalkozás a modern európai próza e kimagasló opusának kelet-közép-európai befogadását s ezen belül is magyar recepcióját illetően.
